A medencefűtés
1. Az elektromos fűtés.
Az elektromos fűtés telepítési költségei olcsóak/ más fűtési rendszer kiépítéséhez képest/ , viszont a fenntartási költségei a legmagasabbak. A fűtőpatronok 3-18kW teljesítményűek általában. Ezt a fűtési megoldást általában akkor szoktuk alkalmazni, amikor más rendszer kiépítésére nincs lehetőség. Az elektromos fűtés kiépítésekor szükség van az elektromos hálózat felülvizsgálatára, meg kell vizsgálni annak a terhelhetőségét.
1. Vízfűtés hőcserélőn keresztül.
Jelenleg a legelterjedtebb módja a medencefűtésnek. A fűtési teljesítmény 40-120 kW. Általában az épület fűtését is ellátó kazán szolgáltatja a hőt amelyet egy víz-víz hőcserélőben adja át a medencének. A régebbi gázkazános fűtési módot, fokozatosan kezdik felváltani a különböző napkollektoros, napelemes, kondenzációs kazános fűtési technológiák. Mind beltéri mind kültéri medencék esetében bevett fűtési mód. A legtöbb esetben az épületet ellátó kazán fűti a medencét is, ehhez csak a kazán teljesítményét kell nagyobbra tervezni. A fűtés vezérlését a gépházból egy vezérlő és időzítőegységgel tudjuk biztosítani.
3. Abszorber/egyszerűsített napkollektor/
A medencék vizének melegítése megvalósítható úgynevezett abszorberekkel is.Ezeknek két alapvető típusa van, a fekete színű speciális anyagból készülő abszorberszőnyeg, valamint a speciális szénkristályokkal telített polipropilén anyagból álló rendkívül hosszú ideig képes ellenállni a környezet, UV sugárzás és a medence víz károsító hatásainak, rendkívül magas teljesítménnyel. Az átfolyós abszorberek teljes mértékben helyettesíthetik a hagyományos napkollektoros rendszereket, ha a nem állandó vízhőmérséklet elfogadható a medencetulajdonosok számára.Nincs szükség hőcserélőre, a medence vizét közvetlenül kerinteti egy szivattyú az abszorberben. Abszorber-rendszer alkalmazása 2 – 5 °C-kal emelheti a medence vizének hőmérsékletét és tartós rossz idő után a víz hőmérséklete egyértelműen gyorsabban emelkedik, mint a nem fűtött medencékben. Ráadásul a víz hőmérséklete a beüzemeléstől fogva ritkán csökken 20 °C alá. Az abszorber rendszer méretezését egyszerű kiszámítani:
-amennyiben rendelkezik takarással vagy lefedéssel a medence, a vízfelület 60-70 %-ának megfelelő felületű rendszer kialakítása szükséges
-amennyiben kültéri takarás nélküli medencéről beszélünk, a medence vízfelületének nagyságágával megegyező felületű rendszer kialakítása szükséges
Jelenleg ez a leggyorsabban terjedő fűtési mód. A népszerűségét az alábbi tényezőnek köszönheti:
-új és már meglévő medencékhez is telepíthető
-több hónappal kitolhatja a medence használati idejét
– a modern hőszivattyúk az intelligens vezérlésüknek köszönhetően 14-30 C° tartományban 5-6 COP értéket produkálnak/ ez azt hogy jelenti 1 Kw energiafogyasztás mellett 5-6 Kw fűtőenergia keletkezik/
A hőszivattyú működési elve:
A hőszivattyú hőhordozó hűtőközeg segítségével tömörítés és párologtatás ciklussal szerzi a hőt
a levegőből. A levegő ventillátor segítségével a párologtatón keresztül áramlik, melyben átadja
a meleget a hűtőközegnek (közben a levegő lehűl). A kompresszor a hűtőközeget sűríti, felmelegíti és
a hőcserélő spirálokba szállítja, amely átadja medence vizének a meleget. Hőcserélőből a lehűtött
hűtőközeg visszafolyik az expanziós szelephez, melyben csökken a nyomása. A hűtőközeg visszajut a
párologtatóba, itt elpárolog,közben lehűl,majd a levegő áramlásával felmelegedik. Az egész folyamat
zökkenőmentesen működik és figyelve van nyomás- és hőmérséklet érzékelőkkel. A hőszivattyú
üzemmód választásával megfordíthatja a keringési irányát, mellyel a medence vizét hűtheti.
Az alábbi ábrán a hőszivattyú működési elvét láthatjuk: